Balatoni Gasztrotúra 2017 – Carpaccio Étterem

Hallottatok már a Balatoni Gasztrotérképről? Ez nem egyszerűen térkép, ez egy nagyon jól használható leírásgyűjtemény azokról a Balaton környéki vendéglátó helyekről, ahol elkötelezettek a magas minőségű vendéglátás iránt. Ma már szerencsére bőven lehet igazán színvonalas helyeket találni errefelé is és a térkép segítségével elkerülhetőek a balatoni sztereotípiák melegágyául szolgáló, magas áron vállalhatatlan minőséget nyújtó éttermek.

Hányan voltunk már úgy, hogy sokszor csak azért főztünk, hogy legyen mit enni és nem azért ettünk mert élveztük, hanem csupán az éhség csillapítása volt a cél? Nekem biztosan volt ilyen időszakom. Többek között emiatt is imádok időnként éttermekbe járni és a legjobbaktól  inspirációt gyűjteni, így otthon a hétköznapi ételeket kicsit újragondolva, némi csavarral tehetem az asztalra. Idén eldöntöttem, hogy az egyik célom az lesz, hogy hatalmas áldozatot vállalva minél több helyet meglátogassak a Gasztrotéképről és meséljek nektek a tapasztalataimról. Esküszöm, hogy közben végig szenvedni fogok! 😀  Ez persze nem azt jelenti, hogy elmaradnak a receptek, nyugi… 😉

Első állomásunk pár héttel ezelőtt az alsóőrsi Carpaccio Étterem volt. Tavaly egész sokszor megfordultunk ezen a helyen. Korrektek voltak az ételek, semmi extra, a pizza kifejezetten jó, az egyik legjobb a környéken. Ha a szüleinkkel terveztünk volna közös vacsit (akik egy kicsit még fenntartásokkal kezelik a mai gasztronómia csodáit), akkor a Carpaccio egy ideális választás lett volna. Őszintén szólva hasonló elvárásokkal érkeztem idén is, aztán a táblán megláttam a napi ajánlatok között a rizottót. Az étlap átlapozásakor pedig az az érzés fogott el, hogy itt kérem szépen hatalmas változások mentek végbe, ugyanis erős fine dining irány tükröződött a különböző ételkreációkból.

c7c8

A Konyhafőnökből már mindannyian jól tudjuk, hogy a rizottót nagyon könnyű elrontani, így kissé félve, de belecsaptam a sűrűjébe és kirendeltem a vargányás rizottót kacsamájjal. Úgy gondoltam, hogy ez egy jó teszt lesz és nem tévedtem. Zoli a házi gnocchi mellett döntött taleggio sajtmártással, aszalt paradicsommal, bazsalikommal, Viktor pedig az étteremről elnevezett Carpaccio pizzát választotta. Szerencsére már itt is megjelentek a cola-fanta üdítők mellett a minőségi házi szörpök, úgyhogy nem is volt kérdés hogy a zöld dió és a levendula lesz az aznapi választásunk. Ha a zöld diót még nem kóstoltátok, akkor amint bárhol látjátok, azonnal teszteljétek. Nagyon jó anyag!

c1

Nem kellett sokat várnunk és már érkeztek is a fogások. A pizzával kezdtük – mert persze én mindenbe belekóstoltam, hogy írhassak róla nektek 🙂 – és ha lehet még finomabb volt, mint ahogy emlékeztem rá. Szerintem a jó pizzatészta vékony, a széle véletlenül sem száraz és eszembe sem jut félredobni, hogy csak a középső feltétes részre menjek rá. Ez a tészta pedig igen jó volt. A szósz nem volt tolakodó, visszafogottan terül el rajta az olvadt mozzarella és  teljesen jól passzolt a serrano sonkához, a rukkolához és a parmezánforgácsokhoz.

c4

A házi gnocchi szintén kellemes csalódás volt. Annyi, de annyi helyen megfordultam már, ahol rezzenéstelen arccal behazudták a bolti tésztáról, hogy házi. Pedig egy igazi házi gnocchinak nincs párja. Na a Carpaccioban tényleg házi volt a házi. Lehet vitatkozni azon, hogy ki hogy szereti. Van aki jobban omlósra főzve, van aki egy kicsit az al-dentébb irányt kedveli. Itt inkább az omlósra főzött irányba mozdultak el, ami szerintem nagyon jól passzolt a számomra kissé semlegesnek ható taleggio sajtmártáshoz. Ez a semlegesség amúgy nagyon jól állt az ételnek, mert az aszalt paradicsommal és a bazsalikomos olajjal tökéletes összhangot alkottak. Nekem nagyon bejött.

c3

Már írtam korábban, hogy szerintem a jó rizottó krémes, de nincsenek szétfőzve a rizsszemek. Én kedvelem azt is ha kicsit eltúlozzák a parmezánt a készítésekor, de ez lehet hogy csak az én dilim. Na az én rizottóm igazán krémes volt és jól érezhetően vargányás. A rizsszemek nem főttek szét, a tetején lévő kacsamáj pedig tökéletesen készült: belül krémes, kívül ropogós volt.

c9

Összességében szerettük a helyet. Az egyetlen hátránya az, hogy nem lehet kártyával fizetni, úgyhogy erre mindenképpen készüljetek. Egészen biztosan visszatérő vendégek leszünk. Köszönjük szépen a szuper vendéglátást a Carpaccio csapatának és külön köszönet Dávid Zsoltnak, már a Chianti étteremből is jól ismert kedvességéért és segítőkészségéért!

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s